Sikerbeszámoló

Krónikus sokízületi gyulladásból való gyógyulás. [1]

Dagmar M. (34 éves) K-ból.:

1988 elején léptek fel először fájdalmak a lábízületben. Ezek elmúltak miután nyitott cipőre váltottam.

1988 elején a terhességem idején ismét jelentkezett fájdalom a kéz- és térdízületben. Szeptember végén a tarkómon és az ujjaimban, a térdemben és kézízületeimben is fájdalmat éreztem, és egy kis idő múlva ízületi daganatok is észrevehetők voltak. Gyógyszereket rendeltek el, 50 mg-os Diclofenacot aztán Protaxont, ami a panaszokat enyhén csökkentette. Orvosi részről reumát /krónikus ízületi gyulladást/ állapítottak meg.

Aranykezelést kellet volna elvégeztetni. Mivel ez a kezelés erős mellékhatásokkal jár, kétszer lemondtam az időpontokat. Három hétre kórházba akartak utalni, de ezt is elutasítottam. De a helyzet egyre rosszabb lett.

1989. január óta nem tudtam már a kezemet az asztalra egyenesen letenni, nehézséget okozott valamit felemelni, ruhát vagy függönyt felakasztani és lehajolni. Komoly gondot okozott a ruhásszekrény alsó részéből kivenni valamit, mert ehhez le kellett hajolni. A lakást sem tudtam már takarítani. Nehezemre esett már hosszabb távra menni, mert gyorsan kimerültem és a bevásárlás is sok volt már. 

A könyökömön dudorok képződtek. Februárban azt mondta az orvos, a reuma ellen feltétlen kell tenni valamit, különben nem fogom tudni ellátni öt gyermekemet.

1989 április közepén az ujjaim, amik 1988 októberében nagyon meg voltak dagadva, hirtelen vékonyak lettek, és jobban el tudtam látni a munkámat. Megint ki tudtam egyenes nyújtani a kezemet az asztalon. A szomszédomnál S. nénél tudtam meg hogy ő a férjével 1989 április 9. óta a Bruno Gröning tanítása szerint ráhangolódtak a Heilstrom*ra értem. Nagyon meg voltam lepődve, hogy a gyógyító erő, a Heilstrom* nálam már hatott, a kezeimen visszahúzódott a daganat, még mielőtt én arról tudtam volna és én is kértem a Bruno Gröning tanításába történő bevezetést. Április 21-én tanultam meg egy bevezetés keretében, hogyan vehetem fel én is a Heilstrom*ot, amit azóta rendszeresen gyakorlok.

Röviddel ezután hirtelen reakciók léptek fel. Kezeim, lábaim egész vastagok lettek és égtek, mint a tűz. Alig tudtam már menni, a lábaimat húztam a földön. Ez időtájt sokat feküdtem és sok alvásra volt szükségem. Erre az erős ízületi fájdalmak gyorsan javultak és a daganat visszahúzódott.

Júliusban aztán minden folyamatosan jobb lett. Megint ökölbe tudtam szorítani a kezemet, az ujjaim 1989 április óta vékonyak maradtak, és az eő is visszatért a kezembe. Háztartásomban a munkát egyre jobban át tudtam venni magam is. Korábban a ruhákat egy kis ruhaszárítóra kellett akasztanom, most fel tudtam akasztani a kötélre.

Elmentem a gyerekeimmel sétálni és másfél órán keresztül tudtam állva vasalni, megszakítás nélkül. A dudorok a könyökömről eltűntek. Megint ki tudtam nyitni a tejesüveget és egy konzervet a konzervnyitóval, ami korábban lehetetlen volt. Hajolni is tudok újra. Egy fél év múlva újra tudtam a lakást takarítani.

Időközben 7 év telt el. Továbbra is teljes erővel el tudok látni minden háztartási munkát, nem jött újabb reumás tünet, továbbra sem kellett gyógyszert szednem és fájdalom nélkül energikus anyja tudok lenni 5 gyermekemnek.

Orvosi kommentár:

A chronikus polyarthritis /CP/ krónikus ízületi gyulladás egy ismeretlen, valószínűleg az immunrendszer megbetegedésől eredő betegség, mely elsősorban az ízületek gyulladása által rögződik. Többnyire egy szimmetrikus elosztás figyelhető meg.

A krónikus gyulladásos folyamat hosszabb lefolyás esetén előrehaladott ízületi károsodáshoz, végső stádiumba az ízületek merevedeséhez és roncsolódásához vezethet. Az esetek 70 %-ban a CP kezdetét az 3. és 7. évtizedében lehet megfigyelni, és nők gyakrabban betegednek meg, mint férfiak. 

M-né-nél a kezdet már a 3. évtizedben észrevehető volt. Egy fájdalmas mozgáskorlátozódás lépett fel, daganattal az ujjízületekben és a térdízületben. /prooximalen Interphalangeal-, Metakarpophalangeal/. Jellemző volt a szimmetrikus megtámadás, mindkét térd és minkét ujjízületeit érintette. A megbetegedés során további ízületet érintett. Így késöbb fájdalom és gyulladásos daganat lépett fel a lábujjakon és az ugróízületen. Tipikus volt M. nénél a reggeli merevség az ízületekben, amely panaszokat a nap kezdetén jobban érezte.

A fájdalom és a daganatok az érintett ízületek gyulladásának következményei.

1989 tavaszán a megbetegedés előrehaladásának érthető jele a dagadás és fájdalom, és fellépett az ujjízületek kezdődő merevedése. M. asszony nem tudta kezét kinyújtva az asztalra tenni.

Ehhez járultak még a reumás csomók a könyök és keresztcsont táján. Ezek is mint reumatikus csomócskák szövetelváltozások keletkeznek, így az ember többek között feltételezi a kis erek gyulladása általi vaskulitist. A csomócskák leggyakrabban a bőr alatti szövetekben, nyomás pontokra, mint könyök, keresztcsont figyelhetők meg.

M. asszonynál a gyulladásgátló gyógyszerek szedése csak a panaszok enyhe csillapodását idézte elő, anélkül, hogy a megbetegedés előrehaladását megakadályozta volna. Így orvosi részről 1989 elején aranysókkal történő kezelést akartak végezni, abban a reményben, hogy a betegség folyamatát ezzel megszakítsák vagy a gyakoriságot csökkentsék. Az aranysók a betegség egy részénél elnyomják a betegség aktivitását, és ezzel javulás érhető el. Mellékhatásként felléphetnek bőrgyulladás, szájnyálkahártyagyulladás /Dermatitis, Stomatitis/ valamint vesekárosodás /mebranöse Glomerulonephritis/, ami veseelégtelenségig és csontvelőkárosodásig mehet /aplastische Anämie, Agranulozytose, Thrombozytopenie/.

M. asszony a lehetséges, súlyos mellékhatások miatt lemondta ezt a kezelést és inkább elfogadta az esetleges súlyosbodást.

A kezelő belgyógyász 1989-ben így írta le a betegséget:

"Elsősorban súlyos lefolyású krónikus polyarthritis /ízületi gyulladás/, ízületi daganatok, ízületi torzulások." [2]

Továbbá így nyilatkozott:

"A betegség súlyosságát a kórházi és laborkémiai leletek bizonyítják." [3]

A dagadt ujjízületek hirtelen visszahúzódása 1989 áprilisában, anélkül,hogy az eddigi gyógyszeres kezelés változott volna, lehetne egy véletlen enyhülésként magyarázni, de bele kell gondolni, világos az összefüggés az S. család által felvett gyógyáram és a gyógyulás között. M-né egy, a szomszédokkal történő beszélgetés után felismerte a gyógyáram távhatásában rejlő lehetőséget, így reményt látott a kilátástalan helyzetben.

Jellegzetes módon jelentkeztek a szervezet reakciói a gyógyáramra. Egy kívülálló a betegség előrehaladását látná a gyógyáram hatására az átállási reakcióban. De a különböző betegségek gyógyulásánál mindig újra ez a reakció figyelhető meg, melyet azután a gyógyulás követ.

A további klinikai folyamat önmagáért beszél. Miután M-né a kezdeti rekaciókat kibírta, a panaszok további gyógyszerezés nélkül is visszahúzódtak. A már több, mint 7 éves utómegfigyelési időőalatt nem történt visszaesés.

Hatásosan mutatja be a férje a bizonyítványt:

Ezennel szeretném én, Rajmund M. a következőket bizonyítani:

"1988-ban a feleségem reumás lett. Ez egész erős formában lépett fel. Panaszkodott, hogy a fájdalmak napról-napra rosszabbak lesznek. Az ujjai megdagadtak, lábai, kezei, kézízületei megvastagodtak, igazi dudor volt a könyökén. Már a fejét sem tudta szabadon mozgatni, már rágás közben is fájdalmai voltak.

Lehetetlen volt, hogy a háztartást ellássa. Hét közben jött az anyósom, a hét végén én végeztem el a házimunkát, amennyire tudtam. Az erős reuma elleni gyógyszerek ellenére is erősödtek a fájdalmak. 

Áprilisban került a Bruno Gröning Baráti Körbe. Abbahagyta a gyógyszerek szedését. Hónapok múlva észrevehetően jobban volt. Ma, majdnem 3 év után újra el tudja látni a háztartást teljesen egyedül. Fájdalommentes és boldog". [4]

1996 január 23-án a belgyógyász az alábbiak szerint foglalt állást írásban a történtekről:

"M asszony háziorvosa vagyok. 1988-ban reumás ízületi gyulladás lépett fel erős tünetekkel. M-né ez időtájt mozgásképtelen beteg volt, számos nagy ízület érzékenyen megdagadt és mozgásképtelen volt, ugyanúgy a kis ujjízületeket és a lábízületeket is megtámadta.

Ebből az allapotból kigyógyult anélkül, hogy részemről gyógyszereket kapott volna reuma ellen.

1994 és 1996-os laborleletek negatív értékeket mutattak és semmi utalás gyulladásra. A reumás ízületi gyulladás 1998 óta nem lépett fel ismét." [5]

Szövegjegyzék:

A-MWF = z Orvostudományi Szakcsoport archivuma D-Hamburg/Hennef/Sieg

[1] Dagmar M. H-ból sikerbeszámolója a Bruno Gröning Baráti Kör helyi sikerbeszámolócsoport munkatársainak együttműködésével, a szerző által átdolgozva a gyógyulttal történő megbeszélés alapján.

[2] Dr. H., belgyógyász orvosi lelete K.-ból 1992 04. 13-án, A-MWF

[3] ugyanaz.

[4] Raimund M. tanuvallomása H.-ból vom 1992.03. 17-én, A-MWF

[5] Dr. H., belgyógyász orvosi lelete K.-ból 1996 01. 23-án, A-MWF